Átkozott szerelem #5/2 Castiel titka

2014.10.15 19:52

...

Castiel elment. A randi közepén...elment,elment,elment. Nem birom kiverni a fejemből. :'(

Reggel eljött Nataniel és Bellával egész nap azon voltak, hogy jobb kedvre derítsenek, de nem jártak sok sikerrel...

Egész nap csak Castielen járt az eszem. Mért ment el? És ha valami baja esik? Azt sosem élném túl!

Nataniel este 8-kor elment. Bella bejött a szobámba leült mellém az ágyra és vígasztalni próbált.

-Figyelj! Bizos nem öröre ment el! Vissza fog jönni!!!

-De én nem birom kivárni!

-Figyelj! Nem szabad azon rágódnod, hogy mikor jön vissza. Ha eljön az ideje úgyis visszajön! Holnap csinálunk egy csajos napot Ok?

-Rendben. :)

Este nehezen bírtam elaludni. Nem tudtam, hogy haragudjak-e Castilre mert itthagyott, vagy elengedjem és továbblépjek rajta.

Álmomban megjelent Castiel..a sulimban. Aztán..Inkább elmesélem az elejétől.

"Bioszról mentem ki a szekrényemhez.Mikor megfordultam ott ált Castiel.

-Te..TE mit keresel itt?

-Most ne szólj semmit, csak olvasd el és ez a beszélgetés meg sem történt! Engem nem láttál, soha nem is ismertél!  Ha majd találkozol egy barna hajú sráccal bármi történjék ne mondj neki semmit rólunk!

A levélben ez állt:

                                        Kedves Kristeen!

 

Törölj ki az életedből! ÉN soha nem is léteztem, engem nem is ismertél, nem is láttál még! Ami a barna hajú srácot illeti: Ha megkérlek, hogy kerüld el, megteszed? 

Ha mégis találkoznátok akkor tudod, engem nem is ismertél! Ne menj el vele sehova és ne leplezd le magad.

Ha mégis elmennél vele akkor úgy, hogy a közelben legyen egy rokonod/ismerősöd.

Cast."

 

...

Egyből felriadtam. Ránéztem az órámra.

- 7 óra..Jobb lesz ha felkelek még mielőtt az álmom igaz lenne. 

Lementem a konyhába.Bella már ott ült, reggelizett. Leültem mellé.

-Jó reggelt!

-Nah, sikerült elfelejtened Castielt?

-Igen! *Nem akartam felizgatni az álommal.*

-Szuper! Készítettem neked reggelit! ;)

-Köszi. :)

Reggeli után szépen lassan elkészültünk. Bella elvitt a Plázába. Az útvonal persze az volt ahol Castiel is állni szokott. :(

-Ő..Kris..Ki az a jó srác aki ott áll?

-Az a barna hajú?

-Látsz más jó pasit?

*Eszembe jutott az álmomból a levél.*

-Figyelj Bella! Ez nem jó ötlet!

-Nyugi már, csak 5 perc!

-Bella, megyünk haza! Most!

-Oké, menjünk.. -.-

Hazamentünk és mindent elmagyaráztam Bellának.

-Tehát a randi közepén elhúzott. De mért?

-Nem tudom.

-Minden rendben volt? Semmi furcsa nem volt aznap?

-Hátt..Most, hogy mondod...

-Nah, mesélj!

-Tehát: Elmentünk a Mekibe Aztán leültünk beszélgetni a Parkba.

-Melyikbe?

-A Bueno Parkba. Mert mért kérdezed?

-Mindent figyelembe kell venni.!!!

-Oké. Tehát elkezdtünk beszélgetni. Mikor ránéztem tiszta világos lett a szeme. Majd elkezdett fázni pedig fülledt meleg volt..megkérdeztem, hogy minden rendben van-e  és akkor eltűnt.Kb ennyi volt. Aztán hazajöttem.ÉS ugye most volt az az álom.

-Áh, értemmm!!....

-De most minek neked ez a sok info?

- Kris!

-Iggen?

-Castiel vámpír!

-Bella..Fogd fel...Nem minden Twilight. -.-

-De Kris! Most tényleg, gondolj bele. Edward: hideg bőr, szemszín váltakozás,      és Castel: a szeme, a bőre...

-Várj!

*Felmentem a szobámba. Elővettem minden fényképet amin Castiel szerepelt.

-Bella! Nézd a szemét!

- Zöld...szürke..

-Igen..

-Kris. Mondj egy pontos időt, mikor tűnt el Castiel!

-Fél hat.

-És most van....Fél 5.

-Fél hatra oda kell érnünk a Parkba. Ott lesz!

-JJJoo..

* 5 óra körül elindultunk.Ott volt! Ott állt és nézett engem.

-Castiel! Istenem Castiel...

*Odafutottam és szorosan átöleltük egymást.

-Muszáj volt elmennem.

-JAjj istenem úgy hiányoztál!

-Ugye kerülted a barna hajú srácot?

-Igen..Várj! Az álom!

-Muszáj volt kommunikálnom veled vaamilyen módon.De most menjünk.

*Hazamentünk. Leültünk és Castiel Mindent elmesélt nekünk.

-Aham! Azaz Maya azért jött, hogy figyelmeztessen téged arról, hogy veszélyben van Kris. -mondta Bella.

-És te elmentél, hogy azt higyje Kentin, hogy szakítottunk örökre. -jelentettem ki.

-Pontosan! De többé nem hagylak egyedül.!

*Castiel ittmaradt északára. Annyira jó volt végre a karjaiban lenni.